Iskolatörténet

Fejezetek egy több mint 300 éves iskola történetéből

1687. március 19- én Széchenyi György, az esztergomi foegyházmegye érseke három budai iskola alapító oklevelét írja alá pozsonyi udvarában. Az elso egy "Academicum et Universitatis Collegium"; azaz foiskolai és egyetemi gimnázium. A második intézmény "Collegium Alumnorum Clericolium"; vagyis papnevelo szeminárium. A harmadik iskola világi ifjak kimuvelésére hivatott nevelointézet: "Convictus". Az érsek az iskolák létesítésével a Jézus Társaságot bízza meg, s a felmerülo költségek fedezésére 200 ezer forintnyi értéket bocsát a társaság rendelkezésére. Célja: a másfél évszázados török megszállás után a keresztény muveltség újraültetése. A jezsuiták rendházuk és iskoláik elhelyezésére az 1686. évi pusztító ostrom ellenére csodálatosan épen maradt hat budai épület egyikét, a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom szomszédságában álló török Medresze falait kapják meg. 1687. december 6-án indult meg itt az oktatás a Jézus Társaság budai kollégiumában.


A JEZSUITA KORSZAK (1687-1773)
Mindezek ellenére a gimnáziumban eloször 1698-ban válik teljessé az oktatás. Tény azonban, hogy a romhalmazzá lott Budán igen nehéz körülmények között kezdik muködésüket a jezsuiták. Az "eloquentia" - a rendezett szellem pontos szóbeli és írásbeli kifejezésének készsége - vezérfonalként hatja át a jezsuiták oktatási módszerét, s hamar felülkerekednek a zurzavaron. A tananyag: az antik klasszikus, a középkori skolasztikus és saját koruk - a barokk - muveltség összefogása. 1712-ben megindul a Papnövelde és a Convictus munkája, majd 1713-ban az Academia tagozaté is. A felvilágosodás évszázadának derekára a jezsuiták ismét szellemi központtá emelik a sokat szenvedett Budát ezen intézmények létrehozásával.

AZ ÁTMENET ÉVEI (1773-1784)
1773-ban XIV. Kelemen pápa aláírja a Jézus Társaság feloszlatásáról szóló okmányt. Ennek hátterében foként a nyugat-európai burzsoázia hatalmi törekvései állnak. Bár keleten a hatás alig észreveheto, Mária Terézia is végrehajtja a szentszéki utasítást. Így a jezsuiták javadalmai az udvarra szállnak. Az iskola neve idoközben többször változik: Fogimnázium, Királyi Fogimnázium. 1777 - Ratio Educationis kibocsátása. A rendelet értelmében a gimnáziumi osztályok számát ötben állapítják meg. A következo név: Királyi Egyetemi Fogimnázium. Az iskola saját jelvénnyel, pecséttel rendelkezik. A változások ellenére a tanári kar nagy része a jezsuita rendbol került ki.

NAGY KÖLTÖZÉSEK (1784-1832)
II. Józsefnek, az új uralkodónak - az elavult nemesi-rendi hagyományok elleni harcában - ellenzéket jelent a magyar papok által alapított és fenntartott iskola; távozniuk kell a Palotából. 1806-ban kiadásra kerül a II. Ratio Educationis, amelynek a gimnáziumról szóló részét az iskola akkori igazgatója, Szerdahelyi György alkotta. Legfontosabb bovítése: a grammatikai osztályok számának növelésével ismét hat osztályosra növekedhettek a gimnáziumok. Ezeknek az évtizedeknek a diákjai sokat láthattak Budán: ott voltak az ünnepi menetben, mely a Szent Koronát hazahozta, látják elvérezni a vár tövében kivégzett magyar jakobinusokat, hogy csak néhány példát említsünk. 1809-ben az intézményrol elnevezett Iskola (ma Hess András) térre kényszerült. E falak közt tanult Szalay László, Eötvös József, Semmelweis Ignác is.

PIARISTA ÉVTIZEDEK (1832-1851)
A reformok éveiben ismét egy szerzetesrend kapja meg a gimnázium vezetésének feladatát. A piaristák a haladást képviselik, magyar nyelvu évkönyveik is errol adnak tájékoztatást. A diákok-tanárok a '48-as eseményekben is a haladás mellé állnak. A március 15-i eseményeknek is középpontjában voltak: ott vannak a Helytartótanács elott, tanúi lehetnek Táncsics kiszabadításának. Az elso felelos magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, egykori alma materét szemelte ki az oktatás központjaként. A piarista tanárok ebben a szellemben kezdik meg a tanítást 1848 novemberében, de hamarosan Windischgrätz katonái szállják meg az épületet és megkezdik a vizsgálataikat a rebellis tanárok felelosségre vonásával. A szerzetesek azonban nem hajlandók együttmuködni. Késobb Haynau embereivel szemben is passzív ellenállást tanúsítanak. Nagy-Sándor Józsefre és Török Ignácra tehát bitó, egykori iskolájukra - az Egyetemi Gimnáziumra a német szellemu átszervezés vár.

NÉMET KONTRA MAGYAR GIMNÁZIUM (1851-1876)
A kiegyezés Magyarországnak - ha nem is gyógyíthatja be 1848-49 sebeit - néhány évtizedre felidézi a szabadság légkörét és biztosítja a kapitalista fellendülést. 1851-ben a piaristáknak távozniuk kell budai gimnáziumukból, ahol gyökeres változások következnek be: az iskolát másodszor is államosítják, új neve: "K. K. Kathol. Gymnasyum Zu Ofen". Mostantól az osztrák kultuszminiszter fennhatósága alá tartozik. Az oktatás nyelve pedig "értelemszeruen" a német. Bevezetik a szaktárgyi rendszert, a tanulmányi idot 8 évben állapítják meg, melynek célállomása az érettségi (német). A szervezéssel az ausztriai bencéseket bízzák meg. 1857-ben maga Ferenc József is ellátogat mintagimnáziumába. 1861-tol az új igazgató Lutter Nándor, aki nyíltan harcol a németesítés ellen. 1867-ben megkezdi harcát a gimnázium új épületbe való költöztetéséért. Hamarosan támogatóra is lelnek (Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium, a pest-budai Közmunkatanács). Új épületbe költözhetünk tehát 1876-ban, a (Szabó) Ilona utca 4. szám alá, Európa legszebb iskolaépületébe.

A BUDAPESTI KIRÁLYI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM (1876-1945)
A XX. századi világtörténelem eseményei nagyban hatnak az iskola további muködésére. A Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium a század végére a fováros egyik büszkeségévé válik. A tanárok közül többen ebben az iskolában végeztek, s visszatérnek tanítani. A már hagyományos Önképzokör - Vörösmarty néven - sikeresen muködik, kiegészítéseként megalakul a Dalárda, a Gyorsíró Kör, az Ifjúsági Sakk-kör, a Cserkészek, a Testgyakorló Kör és más diákszervezetek. Felnottoktatás 1870-tol folyik iskolánkban. 1889-tol a Ferenc József Nevelointézet is megkezdi muködését, melynek igazgatója általában közös a gimnáziuméval. A felszereltség kituno (például Toldy -hagyaték, ásványgyujtemény). Az 1919-es az egyik legviharosabb tanév. Ebbe az iskolák átszervezése (5 osztály, a képzés a marxista ideológia szerint folyik) is értendo. Az Egyetemi Gimnázium élére Surányi Károly kerül, aki a diákok körében jelentkezo anarchiát biztos kézzel fékezi meg. A Horthy-korszak fehérterrorja véget vet az iskola megalkotási kísérleteinek: többek között sor kerül a "bolsevista érzelmu tanárok" elmozdítására is. Ezen évtizedekben a tanári munkát keresztény hit, nemzeti öntudat, magyar kultúrfölény hatja át, csakúgy, mint az iskola életét, mely 1924-tol néhány évig II. ker. Királyi Egyetemi Katolikus Reálgimnázium néven muködik. A történelem fintora, hogy épp 1944. március 19-én, az Egyetemi Gimnázium megalapításának 257. évfordulóján szállja meg hazánkat a náci Németország. Az iskolát és környékét is SS alakulatok lepik el. Az iskola ilyenformán katonai célponttá válik. Az épület pincéjében szervezik Szabó Kálmán igazgató vezetésével a környékbeli hajléktalanná vált szerencsétlenek ellátását. Megdöbbento adat: 1945. március 23-án összehívják az iskola diákjait a tanév folytatására, mindössze hárman jelennek meg. A romok eltakarítása után 1945. április 3-án öt tanárral és mintegy 80 diákkal újra megkezdodik a tanítás az Egyetemi Gimnázium kiégett falai közt.

NAGY ÁTSZERVEZÉSEK (1945-1949)
Az Egyetemi Gimnázium a "felszabadulás" utáni története is megtestesíti a változásokat, amelyeken az iskolarendszer ezekben az években keresztülmegy. Az iskola szoros kapcsolatba kerül két másik budai gimnáziummal: a Mátyás Király és az Érseki Katolikus Gimnáziumokkal. A Budapesti Érseki Katolikus Gimnázium és a hozzátartozó Rákóczi Kollégium 1907-tôl kezdi meg muködését a Verboczy utcában, majd 1909-tol a Keleti Károly utcában. Az intézményt államosították és felvette a II. Rákóczi Ferenc nevet. 1948 oszétol a fennhatósága alá tartozik a Mátyás Király Gimnázium is. Kis idore ismét az Ilona utcában folyik a tanítás, a népszámlás miatt az iskolaépületet elfoglaló Központi Statisztikai Hivatal miatt. Az iskolarendszer 1945-tol tehát újra négyosztályos, a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium igen, a nevelointézet azonban már nem indul újra. Az új (diák)szervezetek: Iskolabizottság, Szüloi Munkaközösség. 1946-tól elveszítjük a "királyi" jelzot, majd 1948-tól a katolikus jelleg is megszunik. Harmadszor is államosítják tehát az iskolát. 1949-ben az oktatásügyi miniszter a II. Rákóczi Ferenc (régen: Érseki Katolikus) Gimnáziumot beolvasztja az akkor 262 éves Egyetemi Gimnáziumba. Az alapveto jogfolytonosság tehát megmarad, de az új név:

II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM (1950- )
Az 1950-es évek történelmi kettosége rányomja bélyegét az iskola életére is: az egyik oldalon a gimnáziumok munkája jelentos tartalmi és szervezeti fejlodésen megy keresztül, a másik oldalon ott állnak a politikai elvárások, akadályozva a kibontakozást. Az iskola akkori igazgatója, a Kossuth-díjas Szávai Nándor. 1950-tol bevezetésre kerül a humán-reál tagozatok elválasztása. Az iskola élete pezsegve zajlik, sot új szervezetek létesülnek, s az iskola alapításának 250. majd 300. évfordulóját is méltóképp ünnepelheti a diákság. 1963-tól megrendezésre kerülnek a Rákóczi-napok, amely a kulturális élet egyik alapja lesz a késobbiekben.

2005-2006-ban egy és negyed év alatt megtörténik az épület rég óta esedékes és nagyon várt felújítása. Már az új épületben kerül megszervezésre az elso Nagy Rákóczis Találkozó, ahová az összes valaha volt rákóczis diák hivatalos.